2014. május 21., szerda

Engedd el...

Sziasztok!

Ma egy személyes poszttal jelentkezem. Eléggé személyes lesz, úgyhogy aki nem szereti az ilyen bejegyzéseket, ott az x a jobb felső sarokban.

Soha nem könnyű egy szeretett személy elvesztése (főleg ha családtagról van szó). Van, hogy tudod, mi lesz, próbálsz rá felkészülni, mégis váratlanul ér. Van, hogy egyik nap még itt van veled, másik nap pedig már... Nem könnyű, nagyon nem, sose lesz az. Idővel jobb lesz, de a hiány megmarad.

Azt hiszem elmondhatom, hogy most már könnyebben elengedem a halottakat. Kisírom a könnyeim, aztán már nem sírok, nem vagyok rá képes. Nem akarok a múltban élni, nem akarok arra gondolni, milyen lenne, ha itt lenne... Egyszerűen tovább kell lépni, még ha nehéz is. 

Emiatt is volt kevés bejegyzés a blogon... hiába is akartam írni, nem tudtam. 


forrás: weheartit.com


xoxo, Réku

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése