2014. január 22., szerda

Itt volt az ideje...

Sziasztok!

Ma egy személyes/ off bejegyzést hoztam.

      Mint tudjátok cserkész vagyok... vagyis most már inkább a voltam a helytálló. Sok szép emlékem van, sok olyan embert ismertem meg, akikkel valószínűleg soha nem találkoztam volna, ha nincs a cserkészet.






    Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy befejezem, ennyi volt. Sajnos ez már nem az a cserkészet, az a csapat, amit szerettem, amiben élveztem a cserkészkedést. Történtek csúnya dolgok, olyan dolgok, amik nem egy cserkészhez méltóak. Egyesek a csapatban fúrtak, kibeszéltek,... bezzeg, amikor nem volt ki átvegye a csapatvezetést, elmenjen a gyerekekkel 1-1 rendezvényre, stb. jó voltam. Ezeket az eseteket leszámítva mindig találtak valamit, amibe beleköthettek, ami nem tetszett nekik, ami végül a saját elképzeléseik szerint megcsináltak (pedig az ötlet tőlem származott, de ez nem számított). Hiába van kiscserkészvezetői képesítésem, ha a kiscserkész őrsvezetők konkrétan nem kértek belőlem, de később a fejemhez vágják, hogy nem ajánlottam fel a segítségem. 2 év csapatvezetés után átadtam a csapatot. Életem egyik legjobb döntése volt, ráadásul a 2. év kemény volt számomra (2011). Összejöttek a dolgaim, nem tudtam úgy ellátni a feladatom, végül döntöttem. Fontosabb volt a jövőm, az egyetem befejezése, mint a csapat. Azt tudni kell, hogy csapatparancsnokként alig volt szabad hétvégém, mindig volt valami, pedig még így sem jelentem meg sok helyen. 

     Az utódom fiatalabb, segédtiszt, ráadásul ő úgy táncol, ahogy azt akarják... inkább nem írom meg, hogy kik... csak felidegesítem magam. Szerintük ő a tökéletes... ezt inkább nem kommentálom, csak annyit mondok, hogy engem már keresztben lenyeltek volna, ha így vezetem a csapatot. 

      Ha az ember úgy megy vezetői megbeszélésre (meeting), hogy a gyomra görcsben van, az már nem jó. Ráadásul a 10 perc alatt megbeszélhető dolgokból akár 2- 2,5 órás meeting szokott kerekedni. Köszönöm, de nem kérek gyomorfekélyt,... Hiába van több jó, ha az a kevés rossz is képes ilyen hatással lenni rám.

Nekem fontosabb az, hogy jól érezzem magam, még ha ezért 18 évet is kell eldobnom.

xoxo, Réku


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése